Amióta ember él a Földön, radioaktív sugárzásnak van kitéve, egyrészt a világűrből, másrészt a talajból és a lakóépületeink anyagában lévő radioaktív-izotópoktól ér minket sugárzás. Napjainkban egyre többet foglalkozunk a környezetvédelem problémáival, ezen belül lakókörnyezetünk állapotával. Így gyakran előtérbe kerül a lakóépületekben, illetve a munkahelyeken mérhető radioaktív sugárzás mértéke, és ennek sugár-egészségügyi hatása. Figyelmeztető jel, hogy az utóbbi évtizedekben tapasztalható rákos megbetegedések gyakorisága, a statisztikai adatok szerint, összefüggésbe hozható az épített környezetünk természetes radioaktivitásával.

Tovább a cikkhez

A nanotechnológia építőipari alkalmazási lehetőségei közül a hőszigetelés az a terület, ahol legszembetűnőbb az eltérés a normálméretű- és a nano szerkezetű anyagok tulajdonsága és viselkedése között. A nanoméretű porozitás esetén, az anyagok hővezetési tényezője, már nem arányos a testsűrűséggel, mint ahogy ezt legtöbb építőanyag esetében tapasztaljuk. Az eltérő hőszigetelési tulajdonságok csak fokozódnak, ha az anyag hőszigetelését nem a pórusrendszerébe bezárt levegő adja, hanem egy vákuumtér.

Tovább a cikkhez

Geotermikus energia alatt a földi hőáram következtében a földkéregben mindenütt jelenlévő nem szoláris eredetű belső hőt értjük. Mivel a földhő a többi megújuló energiaforrással ellentétben nem a Napban végbemenő termonukleáris reakcióból ered, ezért a szó szoros értelmében a geotermikus energia nem is nevezhető megújuló energiának (Böszörményi, 2008). Az általánosan elfogadott nézet mégis az a geotermikus energiával kapcsolatosan, hogy a technikai-társadalmi rendszerek időskáláján megújuló energiának tekinthető, mivel geológiai léptékben mérhető időre nincs szükség a regenerációhoz.

Tovább a cikkhez