A VST, azaz Virtual Studio Technology a Steinberg Media Technologies GmbH 1996-ban fejlesztett eszköze, amely lehetővé teszi a virtuális hangszerek (VSTi) és virtuális effektek (VSTfx) létrehozását. Még a VSTi-k a különböző hangszerek élethűségre törekvő, esetleg minél szélesebb körben lehetőségeket biztosító szintetizátorok és samplerek tárháza, a VSTfx-ek az elektro-akusztikai gyakorlatban használt effektek (modulációs, pszicho-akusztikai, dinamikai stb. effektek) működését utánozzák. A VST-k jellemzően DAW, azaz Digital Audio Workstation-ök beépülőmoduljai. Eleinte a Steinberg DAW softwareiben voltka használatosak, azonban növekvő számuk miatt más forgalmazók software-i is támogatni kezdték, hála a Steinberg által kiadott dokumentációknak.

Tovább a cikkhez

A Tizen egy nyílt forráskódú Linux alapú operációs rendszer, mely számos eszközre nyújt fejlesztési lehetőséget.

Tovább a cikkhez

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának Műszaki Informatika Tanszéke 2012 vége óta részt vesz az egyetem TÁMOP 4.2.2.C Jól-lét az információs társadalomban pályázatában. A tanszéki kutatócsoport Smart Buildings alcsoport néven az intelligens környezet, intelligens épületek témakörhöz köthető kutatási munkát végeznek.

Tovább a cikkhez

A digitális képfeldolgozás alkalmazása a mérnökök mellett az utóbbi években egyre fontosabb eszköztára lett egyéb tudományterület művelőinek, például a biológusoknak. A képfeldolgozás feladata nemcsak megfigyelni, rögzíteni az egyes eseményeket, hanem a képek szépsége mellett nagyon fontossá vált a hordozott információ kinyerése különböző képi algoritmusok segítségével.

Tovább a cikkhez

Először is: mi az az Arduino? Az Arduino egy nyílt forráskódú fejlesztési platform, mely két részre osztható: az ArduinoBoard-ok, melyek az Atmel ATmega családjába tartozó mikrokontrollereire épül, valamint egy fejlesztési környezet, az Arduino IDE, mellyel az előbbi táblára írhatunk programokat.

Tovább a cikkhez

Az első iPad generáció ugyan még csak alig 4 éve jelent meg a piacon, ma 2014-et írunk és az iPad már szinte aligha szóba kerül újdonságként. Manapság, olyan rohamos fejlődésben élünk, amit nehezen tudunk még felfogni is.

Tovább a cikkhez

A kiegyenlítők általánosan a jelfolyamok bizonyos torzulásainak javítására használt eszközök. A jelfolyam amikor egy mérőeszközben létrejön és továbbítódik, minden eszközön amin áthalad, az adott pont átviteli karakterisztikája szerint módosul. A kiegyenlítő a jelfolyam spektrumát hivatott módosítani, a mért folyamat eredetijéhez közelítővé alakítani. Természetesen, kifejezetten a zenei-produceri gyakorlatban ettől eltérő célra is használható a kiegyenlítő.

Tovább a cikkhez

Az emberi látás bonyolult, még nem teljesen feltárt folyamat. Sokat tudunk a szem optikájáról, a receptorokról és az ezekből az agyba futó idegpályákról, kevesebbet az agyi területek aktivitásáról. A szem hasonlóan működik, mint egy fényképezőgép. A beeső fény képe a retinán egy fordított állású képet alkot. Ezt a képet a szemlencse állítja élesre a retinán. A retináról a kép különböző sejthálózatokon és idegpályákon keresztül az agyba kerül, abba a szervünkbe, mellyel valójában a látás történik.

Tovább a cikkhez

A 21. században az életünk nagyobb részét a technológia teszi könnyebbé. Lassan mindenhol már megjelennek a számítógépek és egyéb elektronikus készülékek. Az eszközeinket sokféleképpen tudjuk irányítani, ennek az egyik alapvető módja, hogy billentyűzettel, egérrel vagy egy kijelzőn elhelyezett virtuális nyomógombokkal tesszük. Ennél egy fokkal kényelmesebb megoldások, a hanggal/beszéddel történő irányítás és a gondolattal vagy gesztikulációval történő irányítás.

Tovább a cikkhez

Mik is azok az agyhullámok? A neuronok közti információ áramlásakor feszültség keletkezik, ami mágneses mezőt hoz létre (ezeket elektromyográfiával, más néven EMG-vel lehet mérni), valamint egy másodlagos elektromos mezőt, mely a fejre helyezett elektródák segítségével elektroenkefalográfiával, EEG-vel mérhetőek. Az így mért potenciálkülönbségek az agyhullámok.

Tovább a cikkhez