Közösségi terek építészete



A következő évtizedek kihívásai városaink megjelenését gyökeresen megváltoztatják. A bővülő lakosság mellett a városok megjelenése és élhetősége a települések versenyében kiemelkedő fontosságú. A jövő városainak megítélése nagyban függ a közösségi felületek használatától, illetve a helyi közösségek kialakulásától. A helyi szerveződések a jól működő városokban fontos fejlesztési tényezők lehetnek. Sokszor bebizonyosodik, hogy azok a települések működnek jól, amelyek a helyi közösségekkel együtt tudnak fejlődni.

Shanghai bevásárló utcájának, a Nanjing roadnak egyik szakasza. A „gyalogostengert” autós forgalmi lámpákkal irányítják, azokon a felületeken ahol autóúttal keresztezték. Az egységes gyalogosfelület szépen összefogja az eklektikus, neklasszicista és art /Gyergyák János/


A külső tér különböző térelméletek szerint fogható fel, értelmezhető. Legracionálisabb megközelítése szerint leginkább a teret alkotó felületekből –épülethomlokzat – illetve a vízszintes „padlósík” alapján értelmezhető vagy alakítható. Fontos hogy ezekben a terekben csak akkor érezzük jól magunkat, ha a káoszból kozmosz (rendezettség) keletkezik a hasonlóságokkal, közelségekkel, a közös háttérrel vagy a közös orientációval (Pierre von Meiss 1986).  A külső terek - utcák, terek– összetett képződmények. Egyrészt a települések ütőerei, mindenfajta kapcsolatteremtés, közlekedés alapfelületei. Fontos lenyomatai az adott hely történelmének, társadalmának, kultúrájának és szellemi hátterének. A tér ezeknek a tényezőknek a közös mátrixa, tükre és egyben terméke is (Meggyesi Tamás 2002). A mai kor túlnyomóan magánérdekeltségű világa egyértelműen tükrözi a tereink felé fordított figyelmet. Jól látható, hogy ez a társadalmi lenyomat vagy közösségi odafigyelés milyen hiányokban szenved. A közös tér felé fordulás gondolata mindenkit meg kell, hogy érintsen. A külső terek, mivel minden esetben egy közösség gondolkodását illetve egyéneinek különböző nézeteit hordozzák magukon, ezért a helyiek értékei és szándékai szerint kell hogy alakuljanak. A külső terek kötik össze a belsőket. Ezeknek a nehezen értelmezhető tereknek - hasonló, mint egy építészeti tér, csak felülről nyitott - a minősége kihat a társas kommunikációra, a kapcsolatainkra és viselkedésünkre. A találkozásokhoz, az együttes használathoz a tereket karakterrel, kontextussal kell ellátni, úgyszólván „helyet” kell létrehozni, mely egyedi és megismételhetetlen (Meggyesi Tamás 2002).

Shanghai eredeti arcának egy általános utcai képe.A földszint szinte mindenhol nyitott és különböző szolgáltatásokkal csábítja az utcán sétállókat. /Gyergyák János/


A jövőt tekintve a közösségi terek átértékelése, megfelelő építészeti arculatok létrehozása a mai trendeket figyelembe véve is komoly feladat. Az internet terjedése, a virtuális kapcsolatok felértékelődése a személyes találkozások, közös programok ellen dolgozik. Ha az épített és természeti környezetünket nem tudjuk esztétikus és emberléptékű megjelenéssel átalakítani, hogy az a személyes kapcsolattartások, interakciók megfelelő helye legyen, akkor településeink közösségi felületei újra csorbulni fognak, és az emberiség a valós élet helyett egy teljesen virtuális térbe burkolózik. Ha meglévő értékrendszerünk nem tolódik el a közösségi észlelés, gondolkodás irányába, társadalmunk még komolyabb problémákba fog ütközni, ami beláthatatlan következményekkel jár.

Korunk építészete épületorientált, az építészet legfontosabb feladatával a belső tér létrehozásával foglalkozik. A belső tér formálása közben gyakran figyelmen kívül hagyják a külső tereket, és azok általában befelé fordulnak, a magán, vagy fél privát terek formálását tartva szem előtt. Ennek következtében az épületek közötti tereket egyre nagyobb felületen jellemzi a kihasználatlanság, a gondatlanság. Kaotikus állapotok alakulnak ki, az emberi tényező eltűnik. Az épületek között már nem terek, hanem csak űrök maradnak (Meggyesi Tamás 2002).

A települések élhetőségének és szerethetőségének fontos tényezője a külső terek mennyisége és minősége. A városias életszükségleteinket csak azok a települések tudják kiszolgálni, ahol a külső közös terek megfelelően tudják befogadni a közösségeket. A települések élhetőségében nagy szerepe van ezeknek a külső tereknek. A fiziológiai értelemben vett alapszükségleteinket (Maslow 1954), szükséges tevékenységeinket jó és kevésbé jó körülmények között is el tudjuk végezni. Fontos azonban, hogy tevékenységeink legfontosabb, kikapcsoláshoz, rekreációhoz köthető fakultatív vagy társas cselekvéseit jó minőségű környezetben szeretjük megtenni (Jan Gehl 2014).

Kutatási téma címe:
Épített környezeti elemek szerepe közösségek formálásában – Közösségi terek építészete
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felhasznált irodalom:
- Jan Gehl (2014): Cities for people. Island Press, Terc. Kft., Budapest
- Rochus Urban Hinkel ed. (2011): Urban Interior. Melbourne, ISBN 978-3-88778-351-8
- Meggyesi Tamás (2004): A külső tér. Műegyetem Kiadó, Budapest
- Meggyesi Tamás (2004): Promenadológia. Fejezetek a séta és a lineáris látványelemzés elméletéhez. ÉPÍTÉS- ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY 41: (1-2.) pp. 145-163.
- Lynch, Kevin (1960). The Image of the City. Cambridge MA: MIT Press.- Aurora Fernández Per, Javier Arpa ed. (2008):The public chance – New urban landscapes. a+t kiadó, ISBN 978-84-612-4488-1
- WHO







Pályaművünk a Velux pályázatra


A pályázat kidolgozását és megvalósítását egy hosszabb kutatási folyamat előzte meg. Ez idő és a kutatás ideje alatt a téma alapját a természetben megtalálható folyamatok szolgálták. Ennek kiinduló pontja a fény megjelenésének tanulmányozása volt. A kutatási folyamat során olyan állatokat kellett megfigyelni, amelyeknek teste egy adott célból a fényt használja fel azért, hogy a környezetük számára információt közöljenek.


Lakótelepek megoldatlan tereinek hasznosítása


Ma Magyarországon minden ötödik ember panellakásban él. Vajon azt a színvonalat érzik ők, amely szándékkal ezek felépültek? Ezekre a kérdésekre és az ezt körülölelő, akkori társadalmi viszonyokra kerestetik a válasz. Hiszen az életminőséget ma már az épített környezet határozza meg leginkább, jelen esetben még mindig az az épített környezet, ami az 1950-es évektől kezdve elterjedt.


QR-kódok Pécs város színtereiben


Pécs város színtereiben hogyan jelenik meg a tér medialitása?