Mcheta, Grúzia történelmi fővárosának építészeti öröksége 2. rész: Jvari, a Kereszt Temploma



Mcheta, a korabeli grúz főváros melletti magaslat ősi kultuszhely. III. Mirian király idején Szent Nino itt állította fel a 4. század elején azt a hatalmas fakeresztet, ami a perzsa hódítókkal szemben a kereszténység, mint új vallás eszméjét hirdette. Kr.u. 545 körül épült a kripta feletti Martyrium, a „Kis Kereszt Templom” a helyszínen, ami jelentős zarándokhellyé vált. Mikor már a kis templom nem tudta a zarándokok sokaságát befogadni, 578-604 között a „csodatevő” kereszt köré épült fel a „Nagy Templom”, azaz Jvari, a Kereszt Temploma, Grúzia legjelentősebb centrális építészeti emléke. A kereszt nyolcszög alakú alapzata ma is látható.

Jvari, a Kereszt Templomát I. Sztepanosz Patrikiosz, Kartli hercege alapította. A fejedelmi család tagjait homlokzati domborművek ábrázolják, illetve az építtetőkre feliratok is utalnak: Sztepanosz, Demetre és Adarnasze nevét említik. A templom elrendezése az örményországi vagharshapati Szt. Hripsime temploméval rokon, ami viszont feltehetően valamivel később, 618-ban épült. A hosszházas kora keresztény bazilikák építési korszaka után – főként a szerzetesi építészetben – vált jellemzővé a centrális kegyhelyek emelése, ami a VI. századtól Georgiában és Arméniában lényegében egyidőben terjedt el.

Jvari, a Kereszt Temploma. Látvány kelet felől. /Tiderenczl Gábor/



A Kereszt templomában az elrendezés középpontja egy - kupolával koronázott - lesarkított négyszög középpontú tér, a négy oldalon félköríves apszisokkal bővítve (tetraconchás rendszer). A sarkokon az átlók irányában ¾ körívű fülkék, és azokból tovább keresztboltozatos sarokkápolnák (sekrestyék) nyílnak. A „négyapszisos négyfülkés tér” (mely feltalálásának elsőbbségét a mai napig vitatják a grúzok és az örmények) a sarokkápolnákkal így tulajdonképpen 9 térrészre tagolódik, ami így a bizánci építészetben meghatározó  ún. „kilenc osztású tér” egyik előzményének is tekinthető. A lent négyszögű központi tér a kupola felé a felfalazásnál (a tamburon) nyolcszögűvé vált, és ezt zárja le a félgömb kupola.  Az egyes térrészek - a központi tér, a negyedgömb-kupolás apszisok, a nyolcszögű tamburba átvezető hevederes boltfülkék, a tambur és kupola - közötti térkapcsolat folytonos, nincsenek egymás alá rendelt, vagy egymás mellett sorakozó terek.   

A lent négyszögű térből felfelé nyolcszöggé alakuló és félgömbbel záródó kupolatér szimbolikus tartalma is fontos. A számmisztikában a négyes szám az anyagi világhoz, a nyolcas a keletkezéshez, újjászületéshez, feltámadáshoz kapcsolódott, a kör és a félgömb pedig a teljesség formájával a mennyei világot jelenítette meg. A templom a feltámadás eszméjét hirdeti, illetve a földi és a mennyei szférák összefüggéseit bemutató korai keresztény művészet világképét idézi, ahol maga az épület is a föld és a menny szimbóluma volt.

Jvari, a Kereszt Temploma. Alaprajz. //


A kupolatér belső nézete az eredeti kereszt helyét mutató fakereszttel /Tiderenczl Gábor/



Az építészet fejlődésében nemcsak a belső tér alakítása, hanem a külső tömeg kezelése, a belső teret kivetítő tagolása, szoborszerű formálása terén is új irányt jelölt ki a Kereszt Temploma. Dr. Szentkirályi Zoltán „Az építészet világtörténete” c. könyvében az örményországi Achtamar krónikásának szavait idézi és vonatkoztatja rá: „a tér egyetlen lendülettel emelkedik a fülkék öblétől a kupoláig”. A külső tekintetében pedig így ír: A formálásnak ugyanaz a biztos, racionális fegyelme hat a külsőben is. A négy sarkon a „sekrestyék tömbje, tőlük mély árkádívvel elválasztva az apszisok tömbje, középen a főtér négyszöghasábja, azon a nyolcszögű tambur és az ívelő kupola híven kirajzolja a tér struktúráját. A tömeg nem szolgai következménye a belsőnek, mint Bizáncban, s nem is sommássá leegyszerűsített befoglaló forma, mint Arméniában, hanem az interieur egyenrangú megfelelője.  Önmagában is gondosan kiérlelt, dinamikus egyensúlyban tartott térbeli alakzat – a templomot méltón bemutató, az indokoltságával meggyőző „épületszobor”.

A Kereszt temploma ugyanakkor az első templom Georgiában, ahol a homlokzati domborművek is jelentős szerepet kapnak. A homlokzatokon az építtetőket ábrázoló reliefeken kívül jelentős Krisztus Mennybemenetele, István vértanú és Kobul hadvezér ábrázolása a déli oldalon, a „Kereszt felmagasztalása” a déli kapuzat feletti timpanonon, valamint feltehetően az építész saját képmása a kupola alatt a tamburon (dobon). A faragványokon hellenisztikus és perzsa Szasszanida hatás fedezhető fel. A külső összképhez hozzátartoznak még az együttes köré a középkorban épített erődített falak és kapu maradványai.

Az épületet gondosan kialakított kváderfalazat (belső terméskő mag, kívül faragott kő burkolat) fogja egységbe. A templom összképe szerkezeti, erőtani szempontból is a stabilitást, határozott erőt, örökkévalóságot sugározza. A Kereszt Templomának elrendezése és formája számos templom mintája lett Grúziában. Az épületkomplexum ma is fontos zarándokhely, az egykori kereszt maradványai és helyszíne miatt.

A Kereszt templomának déli oldala /Tiderenczl Gábor/


A „Kereszt felmagasztalása” dombormű a kapu ívében /Tiderenczl Gábor/


István vértanú és Kobul /Tiderenczl Gábor/



Konklúzió: Az építés mindig durva beavatkozás a természet rendjébe. Valamit elvesz a Földtől, és ezért valamit vissza is kellene adnia a Földnek. A Kereszt temploma éppen ezt teszi: harmonikus illeszkedésével nagyvonalúan a táj részévé válik, vele egybeolvad, ahogy a folyók is egybefolynak alatta. Megjelenésével határozottan emeli a táj minőségét. A természeti környezethez való viszonya az ókori görög építészet szellemiségét idézi. Szimbolikája, üzenete örök érvényű, napjainkban és a jövőben is különösen fontos. A templom tökéletes elhelyezése a természettel való egyensúly jelentőségére is felhívja a figyelmet, míg az álló emberre szabott centrális belső tér és az azzal egyenrangú külső forma az anyagi és anyagias létbe süllyedő ember számára jelöli ki a kiegyenesedés, felfelé tekintés, felemelkedés útját. A Kereszt temploma így nem csak a múlt öröksége, hanem a jövő temploma is lehet.

A Kereszt Temploma kora reggel sziluettként köszön a városra, a nap végén pedig a még a lenyugvó nap utolsó fénye által is megvilágítva sugározza a Kereszt eszmeiségét hirdető örök érvényű üzenetét a város felé.

A Kereszt Temploma kora reggel sziluettként köszön a városra... /Tiderenczl Gábor/


... a nap végén pedig a még a lenyugvó nap utolsó fénye által is megvilágítva sugározza a Kereszt eszmeiségét hirdető örök érvényű üzenetét a város felé. /Tiderenczl Gábor/



Irodalom:
  • Tompos Erzsébet. Az építészet története Középkor. A bizánci és az iszlám építészet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
  • Szentkirályi Zoltán. Az építészet világtörténete. Második kötet. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980.
  • Wikipedia és egyéb Internet források
  • Helyszíni prospektusok, feliratok, táblák, szóbeli ismertetések.





Mcheta, Grúzia történelmi fővárosának építészeti öröksége 1. rész: Mcheta városa és Szveti-Choveli székesegyház


Grúzia tájait és sokszor leromlott állapotú, fejlődésre vagy helyreállításra váró településeit járva kitűnik az egykori történelmi főváros, Mcheta (Mtskheta, grúz írása: მცხეთა) rendezettsége, egységes építészeti kialakítása, magával ragadó városképe.


Város állandó mozgásban – Shanghai


A 2011-es év Kína számára komoly fordulópont volt: ebben az évben először Kína lakosságának nagyobb hányada már városi környezetben lakott (Hu, 2012). Csak Kína nagyságát ismerve érthetjük meg, hogy ez mit is jelent valójában. A statisztikai adatok szerint közel 690 milliónyi kínai él városi környezetben, mely az USA teljes lakosságának (320millió –  "U.S. & World Population Clocks" 2014.12.10.) több mint a duplája. Ez a bővülés hatalmas városfejlődéssel járt, ami napjainkban is tart. A fejlődés minősége gyakran megkérdőjelezhető, azonban felső határát nem is sejthetjük, hogy mikor éri el.