Pécsi-víz és környéke vízrendszerének komplex hasznosítása



Cikkem témája egy koncepció bemutatása, mely a Pécsi-víz menti vízjárta területeinek komplex vízgazdálkodási célú hasznosítására tesz kísérletet.

Kutatásom célja megvizsgálni, hogy négy mesterséges vízfelület létrehozása milyen hatással lenne a környék vízrendszerére, hogyan befolyásolná a területen átfolyó vizek minőségét, valamint, hogy milyen célokra lehetne felhasználni a felhalmozott vízkészletet.

A kutatás alapjául szolgáló legfőbb problémák a következők voltak: a Pécsi-víz vízminőségének városi szakaszon történő romlása, ezáltal a VKI által előírt jó ökológiai állapot, ill. jó ökológiai potenciál nehéz teljesíthetősége, a vizet terhelő antropogén terhelések, villámárvizek okozta károk, erőmű helyi ipari vízigénye. Ezen problémákra keresek megoldást négy nagyobb vízfelszínű tó létrehozásával a Pécsi-víz mentén.

helyszínrajz //



A koncepcióban szereplő tavak együttes, összevont hatásai a következőképpen foglalhatók össze: árhullámcsúcs-csökkentő szerep, mellyel konstans kilépő vízhozamot biztosítanának a Pécsi-víz alsóbb szakaszainak; előtisztítóként funkcionálnának; jótékony befolyásuk lenne a környék mikroklímájára nézve; a kialakuló vízminőségtől függően ipari vízkivételi források is lehetnének; rekreációs célokra (pl.: horgászat, csónakázás) is felhasználhatók lehetnének.

Dolgozatomban a 2005. és 2006. év adataira támaszkodva közelítő jelleggel, becslésszintű számításokkal megállapítottam a tavak vízmérleg-egyenletét, mely a csapadék – felszíni vízfolyások vízhozama – felszín alól beszivárgó vizek mennyisége – térfelszíni lefolyás – párolgás – talajba beszivárgó víz mennyisége – tavakból kifolyó felszíni vízfolyás vízhozama közti kapcsolatokat állapítja meg. Eredményeim szerint a kifolyó vízhozamok nagyságrendileg megegyeznek a felszíni befolyó vízhozammal, s ez a két tag éves viszonylatban a legtöbb vízháztartási tényezőtől nagyságrendileg magasabb értékű. Az is kitűnik az eredményekből, hogy a tavak vízben bővelkedő tavaknak minősülnek, és egyértelműen pozitív vízmérlegűek, mely a tavak stabil vízszintjének biztosítása és az esetleges ipari vízkészletek stabil biztosíthatósága szempontjából kifejezetten fontos.

A bemutatott koncepció lehetőséget ad a vízfelületek vízerőhasznosítás szempontjából történő vizsgálatára, ugyanis a Pécsi-víz felső szakaszán a tervezett Felső-tó kifolyási szelvénye mögött egy surrantós fejgát található, mely miatt a felvíz és alvíz közti szintkülönbség adott, így kihasználható lehet a szelvény vízenergia-termelésre. Elméleti számítást végeztem annak megválaszolására, hogy milyen mértékben lehetséges hasznosítani ezt a meglévő, 10 m-es becsült szintkülönbséget, s tájékoztató jellegű eredményeim szerint érdemes részletesebb vizsgálatnak alávetni ezt a lehetőséget, ugyanis számításaim pozitív eredményeket adtak.

A rendelkezésemre álló adatokból becslésszintű megállapításokat tettem a tervezett tavak vízminőségét illetően. Először becslés-jellegű meghatározásra kerültek a tavak vízminőségi célállapotai, s ezek után a tavakra külön-külön próbáltam közelítő jellegű megállapításokat tenni, hogy milyen mértékben hatnának a Pécsi-víz vízminőségére. A Felső-tó esetén a Karolina-külfejtés szivattyúzás vizeinek magas oldott sótartalma miatt a tó jótékony hatással lenne a tó létrehozása, ugyanis hígító hatással bírna a Pécsi-víz alsóbb vízfolyás-szakaszaira nézve. Ugyanígy a Külső-tó is jelentékenyen javítana a pellérdi zagykazetták és uránipari tevékenységekből származó tisztított vizeinek magas fajlagos vezetőképesség, összkeménység, klorid és szulfát értékein. A Belső-tó vízminőségének becslése esetén szélesebb vízminőségi paraméter-sor állt rendelkezésemre, míg a Kertvárosi-tó esetében csak a Pécsi-víz adatsorai voltak birtokomban. Ezek után közelítő jelleggel, a későbbi kutatások előkészítéseképpen megállapításokat tettem a tavakban kialakuló terhelésekre, valamint tartózkodási időkre is.

A projekt következő szakaszában fontos feladat lesz a vizsgálati időtartam kiszélesítése, az adatsorok kibővítése, a geológiai-, hidrológiai viszonyok feltárása, az adatok különböző időléptékűségének kiküszöbölése, az antropogén szennyezőforrásokra vonatkozó adatok kibővítése, további alternatívák, koncepciók kidolgozása.
A későbbiekben elképzelhető fejlesztési iránynak tartok egy informatikai modellprogrammal alátámasztott, kidolgozott hidrológiai modell felépítését (pl.: HEC-HMS, R. HÍDRO CAS2D vagy HEC-Geo HMS programokkal), valamint vízminőségi modellezési eljárásokkal létrehozott várható vízminőségi jellemzők megállapítását.





Magas ammónium és szerves anyag tartalmú rétegvizek kezelésének vizsgálata az ivóvízellátásban


Kutatásunk célja olyan technológia, módszer kifejlesztése, mely segítségével a lehető legjobb hatásfokú ammónium és szerves anyag eltávolítást lehet elérni. Ennek jelentősége, hogy a vízelosztó rendszerben bekövetkezhető másodlagos vízminőség-romlás mértéke csökkenthető, esetleg elkerülhető, megelőzhető


A Hódmezővásárhelyi gyökérzónás mintatelep transzport folyamatainak részletes elemzése, a műtárgy belső pontjain végzett mérések segítségével


A kutatás témája a vízszintes átfolyású gyökérzónás szennyvíztisztító rendszerekben zajló transzport folyamatok vizsgálata, és azok modellezése. A gyökérzónás szennyvíztisztítók a felszín alatti átfolyású épített wetland-ek (mocsarak) csoportjába sorolhatók. Gyökérzónás szennyvíztisztítók lehetnek függőleges vagy vízszintes átfolyásúak, valamint multistage rendszerek, mely az előző kettő kombinálásából született azok előnyeinek nagyobb hatásfokú kihasználása érdekében.


Biogáz felhasználása a belső égésű motorokban


Mi a biogáz? Gázkeverék és kirothadt iszap keletkezik az iszaprothasztás végtermékeként, ezt a gázkeveréket nevezzük biogáznak. Rövidebb megfogalmazás szerint a biogáz a mikrobiális fermentáció (erjedés) egyik végterméke.