QR-kódok Pécs város színtereiben



Pécs város színtereiben hogyan jelenik meg a tér medialitása?

Kitekintés „A tér, a kultúra és a kommunikáció” kutatásába

Szíjártó Zsolt által írt tanulmány szerint, „a tér a mindennapi élet identitásképzési, csoportképződési és társadalmasodási folyamatainak egyik fontos kristályosodási pontja”. Kifejti továbbá azt is, hogy ezek a terek hogyan struktúrálódnak újra: Tehát a bizonyos gazdasági és termelési folyamatok, egyre kisebb egységekbe szerveződésekor hogyan tudnak az egész földgolyón egy szerves egységet alkotni. A tanulmány szerint mindez mögött ,Manuel Castells által nevezett „ökonómia” áll. Manuel Castells elmélete röviden az információs társadalom létrejöttére alapul, ami szerint a technikai változások szoros összefüggésben állnak kulturális és társadalmi változásokkal. Castells döntő fontosságúnak ítélte meg a hálózatba szerveződést /”Network Society”/, amelyet úgy vett számításba, mint a társadalom minden területét befolyásoló tényezőt. Ezeknek a folyamatoknak a létrejöttét pedig Castell szerint, az 1970-es években létrejött információs-technológiai forradalom tette lehetővé.

Az új kultúratudományi megközelítési módok saját „térvakságukból” fedezték fel maguk számára a tér jelentőségét, a tapasztalatokra nagyobb hangsúlyt fektetnek és kiterjednek arra, hogy ezek a tapasztalatok hogyan csapódnak le a reflexiós szinteket képviselő „tér idő koncepciókban.” Ennek a fő támasztó pillérei a geográfia készítés gyakorlatai. Hiszen a globalizáció, földrajzi fogalom lévén egy olyan új feltételrendszert hoz létre, amely lehetőséget ad arra, hogy földrajzilag távolból az időszekvenciájában cselekedhessünk.

Gyakorlati megjelenése a QR-kódokat illetően

Ugyanez jelenik meg a QR-kódok használatakor. Egy földrajzilag teljesen más ponton lehetőséget kapunk arra, hogy ezt a távolságot átugorjuk, sőt időben azonnali cselekedeteket hajtsunk végre. Mindehhez természetesen egy fizikai lét térbelisége, egy adott korhoz tartozó média fejlettségi szintje mind szükségeltetik.

//



QR-kódok, mint „információ-szimbolikus” információ hordozók

A „Tér, kultúra, kommunikáció” című tanulmány szerint, a Benno Warlen kiindulópontját felhasználva, miszerint a kultúra-tér viszonya újraértelmeződik, egy táblázatban foglalja össze a térszerkezeteket, mint szférákat.

//



E szerint a táblázat szerint a QR kódok az információ-szimbolikus szférába sorolhatók, hiszen itt a szimbolizáció és az interpretáció nélkül maga az információ képtelen áramlani, így ezek kulcsfontosságúak. Itt megtalálhatók a szerző által említett tipikus praxisok, mely közül az egyik a tárgyak és helyek szimbolikus elsajátítása és birtokbavétele valamint egy másik, a gyakorlat a közvetlen medializált információkon keresztül. Mindkét esetben találunk összefüggést a QR-kódokat illetően, hiszen a tárgyak így egy szimbólumot kapnak és megjelennek a második szempont által említett „medializált információ” szerint, hiszen ezek az információk csak egy virtuális csatornán kerülhetnek megtekinthetővé.

A táblázat harmadik oszlopa, a geográfiakészítés regionalizáció fő típusait említi meg. Esetünkben, elsőként az információterjedés mindennapi geográfiáit, valamint a szimbolikus elsajátítás/ feldolgozás mindennapi geográfiáit. A QR kódokat illetően az első, a mindennapi geográfia konkrétan a QR kódok megjelenését jelenti, a város szövetében: buszmegállók, termékek, hirdetményeken, stb. A szimbolikus elsajátítás geográfiájánál inkább a társadalomban a generációk közötti különbségek okozzák a földrajzi eltérőségeket: Itt gondolhatunk arra, hogy egy kedves, 60 éveiben járó idős hölgy sem szokásai sem tárgyi hozzáférhetősége nem indokolhatja a QR kódok használatát.

QR-kódok, mint a tevékenység „keretei”

Ahogyan a Szíjártó féle esettanulmányban, a harmadik kutatótéma kiterjed arra, hogy Pécs, a városi szférájában lévő történéssorozatok tulajdonképpen „a város megszokott történeti tereit használják fel tevékenységeik kereteként”, abból a célból, hogy a saját üzeneteiket megfogalmazzák meg a köznép számára. Itt a tanulmány két konkrét pécsi esemény alapján vonja le e következtetést, mégis teljes nyugodtsággal állítható, hogy a cél a mi esetünkben is ugyanaz: Maga a használat egy új keretet ad a fogyasztónak arra, hogy a QR kódon keresztül egy fizikai térből egy virtuális térbe juthasson át. Más kérdés hogy itt a QR kódok esetében nem valamiféle „szimbólikus tőke” felhalmozása a cél, sokkal inkább a reklám illetve a fogyasztók számára történő információközlés. Bár igaz, a tanulmányban említett pécsi országos filmszemle illetve az országos színházi találkozó esetében, a szerző szerint, ezek pusztán az élmények feltételeit biztosítják, mint „események”. A QR-kód esetében ez, mondható ugyan élménynek, de inkább egy virtuális újdonság megtapasztalása. Most vizsgáljuk meg, hogy mindez hogyan függ össze Pécs város lakóival.

Új konceptuális keret gyakorlata

Az 1996-ban megjelent új kritikai perspektíva, egy sajátos háromszögviszonyt rajzol fel a történetiség – társadalmiság – térbeliség között, ahol az emberi lét éppolyan fontosságú mint a történelmi szociális formák létrejötte. E három összefüggést alapul véve, a QR-kódok, bár vannak a földrajzi különbséget áthidaló pédák – ilyen például a Mc D’onalds termékein látható kódok- amelyek teljes mértékben függetlenül ugyanahhoz a „virtuális” térhez vezetnek Pécs városából úgy, mint egy másik városból.
Mégis, hogyan működik együtt, e három összefüggés, fixálva a három közül a térbeliséget, esetünkben Pécs városát?

Esettanulmány „egy Pécs város folytatott utazásról”

Az alábbi tanulmányban két példán keresztül történik szemléltetése annak, hogy Pécs város polgárai közül, ketten, két eltérő generációból, buszos közlekedést alkalmazva, hogyan s miként találkoznak a QR-kódokkal.
Az első személy egy 22 éves egyetemista, 1992-es születésű már hivatalosan a „z generáció” szülötte, okos-telefonnal rendelkező személy, Pécs, uránvárosának egyik panel épületének albérlője. Egy nap reggel, iskolába menet, sétálva a buszmegállóhoz az egyik villanypózna oldalára felragasztott posztert megpillant, amely egy kedvenc együttesének a közelgő koncertjére hívja fel a figyelmét. Az poszter alján egy QR-kódot pillant meg, a fáradtsága és reggeli sietség miatt nem áll meg, hiába érdeklik a plusz információk. Megérkezik a buszmegállóba, ahol az új menetrendre figyelmeztető írást veszi észre. Gondolja megnézi, hogy a busz mikor jön, hiszen nem akar elkésni az órájáról. Mit sem sejtve az eset bonyolultságát, egy QR kódot pillant meg, ami tájékoztathatja őt a menetrendről. Most már kénytelen elővenni okostelefonját, hogy hozzáférhessen az információkhoz. A telefon a tér és idő korlátait villámgyorsan áthidalva eléri a célt: az oldalt, ahol a menetrend jól kivehetően mutatja a legközelebbi busz eljövetelének időpontját. Így kedves egyetemistánk megtudhatta, mindjárt megérkezik a busza. Nem sokkal ezután már a busz utazójaként szemügyre veszi az ablakokon megjelenő reklámokat. Nem köti le annyira már, mint a koncertes bár azt sem vette részletesebben szemügyre. A reggeli sietsége végett megszomjazik és előveszi ásványvízét. Ekkor látja megdöbbenve, hogy annak oldalára is egy QR-kódot nyomtattak. Még ekkor is legyint a dologra, próbálja elterelni a figyelmét. Leszáll a buszról, most már tényleg siet, nehogy elkéssen, de újból megpillantja kedvenc együttesének koncert plakátját a buszmegállóban. Most már nem hagyja nyugodni, már éppen eléggé felcsigázta a dolog, érdekli és nem utolsó sorban informálódni szeretne, neki ott kell lennie ezen a koncerten. Már nem számít a késés vagy a fáradtság muszáj megállnia és okostelefonjával beolvasnia a kódot. Íme, a koncert napján szabad! Ennél nagyobb öröme nem lehetett volna így korán reggel! A QR-kód végül elérte célját: információt szolgáltathatott a fogyasztójának!

    Egy másik esetet vizsgálva már nem ennyire egyszerű a helyzet. Ebben a példában egy idősebb korosztály egyénét vizsgáljuk meg. E személyünk egy 50 éves nő, a 22 éves egyetemista szüleinek korosztálya. Számára már-már az is furcsa, hogy egyáltalán eljutottunk a „sci-fi” valóságának küszöbéhez, de az még ennél sokkal inkább elrettentő, hogy ők maguk is használjanak okostelefont. Tényleg? Minek az? –gondolják magukban. E személyünk, informatikus, egy nagyobb cégnél dolgozik, mint program tesztelő. Ennek ellenére nem nagyon mozgatja meg a telefonok okosabbik világa. Munkába menet ő is felszáll a buszra, őt nem zavarja a menetrend módosítás, nem aggódik. A buszon csupán elképedve nézi a fiatalokat, akiknek vagy a fülük van bedugva a fülhallgatóval, vagy pedig a telefont „simogatják”. Tesztelt személyünk észre sem veszi az egyre népszerűbbé váló kódokat. Véget ér a munka, kedves 5 évvel idősebb férjével a városban találkozót beszélnek meg, majd együtt térnek haza. Technokrata 55 éves férje, a buszmegállóban egy hirdetésre lesz figyelmes, ami a QR kóddal történő online fizetést népszerűsíti. Férje fellelkesedve meséli feleségének, a hirdetményen látottakat, mondván ő szeretné kipróbálni. Feleség elutasítóan rázza a fejét: „Ugyan minek, ha személyesen is lehet?”. Természetesen a férj már rég lecserélte „butafonját” egy „okosra”, szóval nem törődve házastársa véleményével már a buszon hazafelé azon törekszik, vajon, hogyan kell QR-kódon keresztül online fizetni. Már leszállnak a buszról, éppen hazafelé sétálnak, a feleséget csak nem hagyja nyugodni a téma, vajon mi ez a kódos fizetés és miért jobb. Hát csak megkérdezi kedvesét, aki már telve az információkkal meséli feleségének hogyan is működik. Majd megállnak mindketten a járdán, a férj meglátja a reklámtáblán lévő poszter sarkában a kis kódot és azt mondja a feleségének: „Tudod mit? Megmutatom!”. Okostelefonjával beolvassa a kódot, előjön az információs oldal a feleség meg csak elképedve annyit fűz hozzá: „Ennyi az egész?”. Igen ennyi az egész! Bár a férj már számtalanszor próbálta feleségét meggyőzni a technika előnyeiről, hiába dolgozik az informatika világában, ez már neki „túl sok”.
  
Az esetekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy sajnos szinte elég kevés felhasználó nyitott e kérdést illetően, nincs arról fogalmuk mivel adna több információt a kód beolvasása, hiszen így is annyi felületen kapnak már közölnivalót, reklámot, hogy ezt már szinte automatikusan szelektálják, kivonják a figyelmükből. Később viszont, ahogyan természetes, hogy bankba teszik az emberek a pénzüket, ez is éppolyan magától értetődővé válhat a hétköznapokban.

Felhasznált irodalom:
Szijártó Zsolt : Tér, kultúra, kommunikáció-kutatás a kulturális fordulat után/ 2005.8  (2):311-325, Tabula
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00127/3635.html




Pályaművünk a Velux pályázatra


A pályázat kidolgozását és megvalósítását egy hosszabb kutatási folyamat előzte meg. Ez idő és a kutatás ideje alatt a téma alapját a természetben megtalálható folyamatok szolgálták. Ennek kiinduló pontja a fény megjelenésének tanulmányozása volt. A kutatási folyamat során olyan állatokat kellett megfigyelni, amelyeknek teste egy adott célból a fényt használja fel azért, hogy a környezetük számára információt közöljenek.


Lakótelepek megoldatlan tereinek hasznosítása


Ma Magyarországon minden ötödik ember panellakásban él. Vajon azt a színvonalat érzik ők, amely szándékkal ezek felépültek? Ezekre a kérdésekre és az ezt körülölelő, akkori társadalmi viszonyokra kerestetik a válasz. Hiszen az életminőséget ma már az épített környezet határozza meg leginkább, jelen esetben még mindig az az épített környezet, ami az 1950-es évektől kezdve elterjedt.


Generált és biomimetikus épületszerkezetek


A generált – vagyis algoritmusokkal leírható – és a biomimetikus – azaz a természet ihlette formával vagy szerkezettel rendelkező – épületek és épületszerkezetek között szoros összefüggés található. Ez az összefüggés az a matematikai minta, ami leírja az egyes természeti formákat, és alapjául szolgál az épületeket leíró algoritmusoknak.