Üzemlátogatás a pécsi szennyvíztisztító telepen



2014.11.13-án a Juhász Jenő Szakkollégium üzemlátogatást tett a Pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító telepen, Dittrich Ernő mérnöktanár vezetésével. A látogatás során megtekinthettük a szennyvíztisztítás folyamatát, a tisztító berendezéseket, azok működését, valamint a próbaüzem alatt álló biogáz üzem működéséről, annak jelentőségéről, névleges paramétereiről is kaptunk tájékoztatást.

A szennyvíztelep eleveniszapos rendszerű kiépítésben üzemel, melynek egységeit megtekinthettük, magyarázatot kaptunk működésükre. Főbb tisztító egységek: rács, homok-és zsírfogók, előülepítő medencék, biológiai tisztítási fokozat szelektorai, utóülepítők, fertőtlenítő berendezések.

A szennyvíz a telepre vezetve az első mechanikai tisztítóegységre, a rácsra kerül, melynek feladata a durvább szennyezőanyagok leválasztása, ezzel a későbbi technológiai egységek védelme. Ezután a homok-és zsírfogóra kerül a szennyvíz, ahol a cél a nem-rothadóképes, könnyen ülepíthető anyagok leválasztása, ezáltal a későbbi technológiai egységek tehermentesítése, a káros lerakódások elkerülése, valamint a gépészeti berendezések védelme. A durvább szennyezések leválasztása után a két, sorba kapcsolt hosszanti átfolyású (Lipcsei-típusú) előülepítő medencébe vezetik a szennyvizet. Az előülepítők feladata a tisztítandó közegből a kiülepíthető és felúsztatható anyagok leválasztása, előkészítve ezzel a biológiai tisztítási fokozatra a szennyvizet.

A biológiai szennyvíztisztítási fokozat a telepen Phoredox-eljárásban valósul meg, vagyis az előülepítőből kivezetett, mechanikailag előkezelt szennyvíz először anaerob medencébe, onnan anoxikus-, majd aerob medencébe kerül bevezetésre, ahonnan pedig az utóülepítőbe vezetik a biológiailag tisztított szennyvizet. Az anaerob szelektorban történik meg a hosszú szénláncú szerves vegyületek bontása, valamint a biológiai foszforeltávolítás hatásfokának növelése (foszfát felszabadulás történik, majd ezt követően a levegőztető medencében foszfát felvétel történik, így foszforban gazdag eleveniszap kerül leválasztásra az utóülepítőben).
Az anoxikus szelektorban történik a denitrifikáció jelensége, ahol a nitrát-nitrogén denitrifikációja során felszabadult oxigént használják fel légzésre a baktériumok, miközben nitrogén-gáz keletkezik, mely kidiffundál a légkörbe. A nitrogén-és foszforvegyületek eltávolítása azért fontos, mert ezek növényi tápanyagként szolgálnának a befogadó vízfolyás részére, felborítva az ottani tápanyag egyensúlyi helyzetet. Az anoxikus szelektorban a nitrát-nitrogén eltávolítás mellett részleges szervesanyag eltávolítás is zajlik. Az aerob medencében pedig oxigén bevezetés mellett történik a szervesanyagok lebontása mikroorganizmusok által. Az aerob szelektorból egy recirkulációs körön keresztül (kiskörös recirkuláció) nitrátban gazdag szennyvizet vezetnek vissza az anoxikus medence elé a denitrifikációs folyamatok serkentése érdekében. A biológiailag kezelt szennyvíz ezután az utóülepítőbe kerül, ahol a maradék anyagok (eleven iszap), biológiai termékek ülepítése zajlik. Innen egy recirkulációs körön keresztül (nagykörös recirkuláció) a leülepedett iszapot a biológiai tisztítási kör elé vezetik, azaz az anaerob medencébe többlet baktériumtömeg kerül bevezetésre, mellyel cél a sejtvisszatáplálás, az iszapkor növelése.

Az utóülepítő után a kezelt szennyvizet UV fertőtlenítéssel kezelik, mely során a vízben lévő vírusok, baktériumok csírázását gátolják meg. A kezelt, tisztított szennyvíz ezután a befogadóba, a Pécsi-vízbe kerül bevezetésre.

A folyamatok során keletkezett szennyvíziszap eddig a szennyvíztelepen került előkezelésre, majd elszállításra. Az idei évben felépítésre kerülő biogáz üzemnek köszönhetően viszont az iszap már telepen belül kerül felhasználásra.

A biogáz-erőmű 12 000 m2-en, több mint egy futballpályányi területen épül a pécsi szennyvíztelepen. Az erőmű részeként 2 db rothasztó torony is létesül (3 900 m3/db), amelyek 20 nap alatt bontják le az iszapot, egyéb szerves hulladékot. A tornyokban keletkező biogáz egy 3800 m3-es gáztározóba kerül, amit akár naponta kétszer fel tudnak tölteni.
Annyi biogáz keletkezik majd egy nap alatt, amennyi naponta 4,5 olimpiai úszómedencét vagy biogázzal működő 20 buszt is megtöltene. Ha az erőmű eléri a teljes kapacitását, annyi zöldáramot termelhet, amennyi 1700 háztartás éves áramszükségletét fedezné (vagy a pécsi szennyvíztisztító telep teljes villamosenergia-igényét és mellette több víztermelő kútház energiaigényét).

A biogáz-erőműben termelődő energia 100 százalékban városi felhasználásra kerül. Az üzem működésének eredményeképpen a széndioxid-kibocsátás évente körülbelül 40 000 tonnával csökken majd. (forrás: http://www.pecsibiogaz.hu/?page_id=53)

Szeretnénk megköszönni Dittrich Ernőnek az alkalmat, hogy részt vehettünk a Pécs-mecsekaljai szennyvíztisztító telep és biogáz üzem látogatásán, és élőben megtekinthettük azokat a folyamatokat, melyet eddig elméletben hallottunk, illetve tanultunk.




Magas ammónium és szerves anyag tartalmú rétegvizek kezelésének vizsgálata az ivóvízellátásban


Kutatásunk célja olyan technológia, módszer kifejlesztése, mely segítségével a lehető legjobb hatásfokú ammónium és szerves anyag eltávolítást lehet elérni. Ennek jelentősége, hogy a vízelosztó rendszerben bekövetkezhető másodlagos vízminőség-romlás mértéke csökkenthető, esetleg elkerülhető, megelőzhető


A Hódmezővásárhelyi gyökérzónás mintatelep transzport folyamatainak részletes elemzése, a műtárgy belső pontjain végzett mérések segítségével


A kutatás témája a vízszintes átfolyású gyökérzónás szennyvíztisztító rendszerekben zajló transzport folyamatok vizsgálata, és azok modellezése. A gyökérzónás szennyvíztisztítók a felszín alatti átfolyású épített wetland-ek (mocsarak) csoportjába sorolhatók. Gyökérzónás szennyvíztisztítók lehetnek függőleges vagy vízszintes átfolyásúak, valamint multistage rendszerek, mely az előző kettő kombinálásából született azok előnyeinek nagyobb hatásfokú kihasználása érdekében.


Biogáz felhasználása a belső égésű motorokban


Mi a biogáz? Gázkeverék és kirothadt iszap keletkezik az iszaprothasztás végtermékeként, ezt a gázkeveréket nevezzük biogáznak. Rövidebb megfogalmazás szerint a biogáz a mikrobiális fermentáció (erjedés) egyik végterméke.